Az Alföld a meleg nyári napokra műfordításokat kínál: a szépirodalmi rovatban Petr Madĕra, Eva Luka, Wendy Rose és Ernest Wichner verseit, Ljudmila Ulickaja és Antonella Cilento regényrészleteit (utóbbinak az első magyar nyelvű fordítását), illetve Friedrich Schiller drámarészletét olvashatjuk olyan kitűnő műfordítók tolmácsolásában, mint Vörös István, Goretity József, Gyukics Gábor, Puskás István és Térey János.
Utóbbi szerző a saját hangján is „megszólal” a lapszámban, ugyanis a Kilátó rovat a Debreceni Könyvhéten elhangzott megnyitó beszédét közli. „A könyv megúszta, bármilyen ostromnak tette ki eddig a sorsa, esőnek, napnak és orkánnak, felhőtlen időtöltéseknek, rivális felületeknek, például online támadásoknak, és még sorolhatnám. A könyv, Kafka fejszéje a mibennünk befagyott tenger jegéhez, örökös túlélőnek bizonyul.”
A Tanulmány rovat Kulcsár Szabó Ernő magisztrális tanulmányával kezdődik Kosztolányi Dezső Hajnali részegségéről; az irodalomtörténész annak ered nyomába, hogy „a jelentés mely történéseire vezethető vissza a mű megrendítő esztétikai hatásának kivételessége”. Ezt követi Arany Zsuzsanna Kosztolányiról szóló életrajzi sorozatának azon része, amelyben a művésznek az őszirózsás forradalomban való szerepvállalásáról esik szó, és érdekes információkkal gazdagodunk a tragikus spanyolnáthajárvánnyal kapcsolatban is is. A rovat utolsó szövegével visszakanyarodunk a műfordításokhoz: Gula Marianna Szentkuthy Mikós Ulysses-fordításáról, valamint annak 2012-es átdolgozásáról értekezik.
A Szemlében elsőként Seamus Heaney Élőlánc című kötetéről olvasunk recenziót Balajthy Ágnes tollából. Bedecs László G. István László Repülő szőnyegéről, Bakonyi István pedig Vári Fábián László könyvéről ír, Sághy Miklós Darvasi Ferenc Mándy-könyvét nézi meg tüzetesen, majd szakkritikák következnek Horváth Györgyi és Török Ervin interjú- illetve tanulmányköteteiről Sebesi Viktóriától és Takács Dánieltől.
A lapot Incze Mózes festményei illusztrálják.
HATVANHETEDIK ÉVFOLYAM — 2016. AUGUSZTUS
LJUDMILA ULICKAJA: Jákob lajtorjája (A ládafiából – regényrészlet)
ERNEST WICHNER versei: Ahol megtalálták; Oskar Pastior utász korában; Kusza elégia
FRIEDRICH SCHILLER: A rablók (drámarészlet)
WENDY ROSE versei: Helen; Dobszó; Hozzám hasonló nők; Nemzetközi imaóra a yellowstone-i bölénycsordáért
EVA LUKA versei: Egy tiszta nő a dagályban; A vadnővér; A tél nyomában
ANTONELLA CILENTO: Nápolyi bestiárium (Sellők, homárok, bikák, pávák és majmok – regényrészlet)
PETR MADĚRA versei: Venezia; A költő születése II; A költő születése III; Ahogy egy vékony női kéz
kilátó
TÉREY JÁNOS: Könyvbe temetkezni; és éppen Debrecenben!
tanulmány
KULCSÁR SZABÓ ERNŐ: Boldogan és megtörötten? (A „fenséges” alakzatai a Hajnali részegség esztétikai tapasztalatában)
ARANY ZSUZSANNA: Kosztolányi Dezső élete (Forradalmak kora – 3. rész)
GULA MARIANNA: A fordítás mint parallaxis, a parallaxis fordítása
szemle
BALAJTHY ÁGNES: Az átlényegítő fordulat (Seamus Heaney: Élőlánc)
BEDECS LÁSZLÓ: Lírai daktilusom (G. István László: Repülő szőnyeg)
BAKONYI ISTVÁN: Akinek a verseit mondani kell (Vári Fábián László: Ereimben az idő)
SÁGHY MIKLÓS: Mándy Iván újrafelfedezése (Darvasi Ferenc: Köztünk vagy. Beszélgetések Mándy Ivánról)
SEBESI VIKTÓRIA: Reflektálni a lokálisra (Horváth Györgyi: Utazó emlékezetek. Angolszász politizáló elméletek kelet-európai kontextusban)
TAKÁCS DÁNIEL: A szatíra hatásmódjai (Török Ervin: A szatíra diskurzusai a modernitásban)
képek
INCZE MÓZES festményei
Hozzászólások